A daganatok nem egyik napról a másikra jelennek meg, azok kifejlődése daganatmegelőző állapotokon keresztül történik. A daganatok olyan sejtek burjánzásából jönnek létre, amelyek függetlenné váltak a szervezetbeli sejtszaporodást szabályozó mechanizmusoktól, „kikerültek az irányítás, a felügyelet” alól.
Egy egészséges sejt csak szükség esetén osztódik – miután a szükséges sejtpótlás megtörtént, az osztódás megáll. A rákos sejtek osztódása viszont nem áll le, hanem újra és újra megismétlődik. A rosszdulatúvá vált, túlszaporodó sejtek egy idő elteltével átterjedhetnek más, környező szervekre is, bejuthatnak a nyirokrendszerbe vagy a véráramba, amelyen keresztül szétszóródhatnak a szervezet különböző részeiben.
A rákbetegség kialakulásában az öröklött tényezők mellett döntő szerepe van a szervezetbe kerülő rákkeltő (karcogén) anyagoknak, amelyek a sejteket roncsolva genetikai torzulást idézhetnek elő, mutációt díthatnak el. Ezt a szervezet immunrendszere egy ideig kezelni tudja, „javítja” a hibákat, s elpusztítja a nem jó irányba módosult sejteket.
Ha a szervezetben túl sok olyan sérült sejt gyűlik össze, amely képes a továbbszaporodásra, az ellenőrző funkció egyre kevésbé tud érvényesülni, s a tumoros sejtek kontrollvesztetten szaporodásnak dulnak. A rosszdulatú tumorok amellett, hogy gátolják a megtámadott szervek megfelelő működését, szaporodásukhoz, önellátásuk fenntartásához rengeteg energiát emésztenek fel, amely ugyancsak a szervezet normális működése és a védekezőképesség további romlása irányába hat.
A sejtek roncsolásában olyan rákkeltő anyagok játsszanak szerepet, mt a
<!–
–>
<!–
–>
- több ezernyi vegyületet tartalmazó dohányfüst,
- az autók és gyárak légszennyezettsége,
- az ionizáló sugárzás,
- a nap káros UV-sugarai,
- de ide sorolhatók az egészségtelen étrend,
- az alkoholizmus
- vagy a munkahelyi károsító hatások is.
A felsorolásból is látható, hogy az emberek öröklött hajlamaik ellenére életmódjuk révén sokat tehetnek a tumoros megbetegedések megelőzéséért, elodázásáért.
Mikor tünetmentes a rák?
A „tünetmentes rák” olyan állapotot jelent, amikor a betegség, azaz a rák jelen van a testben, de még nem okoz olyan tüneteket vagy panaszokat, amelyek arra utalnának, hogy bármi rendellenesség van. Ez azt jelenti, hogy a rák még kis „mértékű”, nem terjedt el vagy nem okozott még olyan változásokat a testben, amelyek a beteg figyelmét felhívnák rá.
A tünetmentes rák szakaszában a beteg számára észrevétlen is lehet a rák jelenléte, épp ezért gyakran a rák diagnosztizálása csak a rutszerű szűrővizsgálatok vagy egyéb jellegű vizsgálatok során, „véletlenül” történik meg.
<!–
–>
Honnan lehet tudni ha valaki rákos?
A daganatok, rákos betegségek lehetséges első jelei
Azalapján, hogy elsődlegesen milyen szerv értett, tünetként előfordulhat:
- Vér felköhögése, álló rekedtség, ami nem a hangszalagok túlzott igénybevételét, nikotfogyasztást vagy megfázást követően alakul ki.
- Fokozott érzékenység hörgő fertőzésekre és tüdőgyulladásra.
- Nyelési panaszok.
- Véres széklet, sötét színű széklet.
- Véres hányás.
- Vér a vizeletben.
- Álló, heves fejfájás, melyet gyakran kísér szédülés, látás- és hallászavarok.
- Anyajegyek, melyek mérete és/vagy színe hirtelen megváltozik, váladékozik vagy vérzik.
- Súlyvesztés nem tisztázott okból.
- Heves hasfájás, melyet gyakran szédülés, hányás, hasmenés kísér.
- Fáradtság, levertség, ami nem a stressz és nem fokozott testi terhelés hatására jelentkezik.
- A vérvételi eredményen a megemelkedett leukocytaszám (normál értéke 7000-9500) jelezhet daganatos betegséget, amennyiben kizárható a gyulladásos betegség.
- A mellbimbó váladékozása.
- Férfiaknál a mell növekedése.
- Nőknél pecsételő vérzés a menstruációk közt vagy fájdalmas menstruáció, vagy hüvelyi vérzés változókorban.
- Mden olyan seb vagy fekély, ami nem gyógyul be teljesen három héten belül.
- Nem gyógyuló afta.
Az említett tünetek közül néhány akut megbetegedés tünete is lehet, vagy más betegségre is utalhat. Nagyon fontos, hogy azonnal forduljon orvoshoz, ha a felsorolt tünetek közül egyet vagy többet tapasztal. Mél korábban felismerik, és elkezdik kezelni a betegséget, rendszert annál jobbak a gyógyulás esélyei.
A rák tünetmentes szakaszában való felismerése és diagnosztizálása sztén kulcsfontosságú a korai kezelés és gyógyulás szempontjából
Az időben történő felismerés és kezelés lehetőséget ad arra, hogy a rákot kezdeti szakaszában hatékonyabban kezeljék, és csökkentsék a szövődmények vagy a betegség súlyosbodásának kockázatát.
Ezért rendkívül fontos, hogy rendszeresen részt vegyen az ajánlott szűrővizsgálatokon, melyek célja a rák korai felismerése, még akkor is, ha ncsenek konkrét tünetei, panaszai. Az időben történő diagnózis elengedhetetlen a megfelelő kezelési terv kidolgozásában és a betegség kezelésében.
A rákos megbetegedések tünetei változhatnak az értett szervektől és a rák típusától függően. Általánosságban elmondható, hogy a rák korai szakaszában gyakran lehetnek kevés vagy enyhe tünetek, míg a betegség előrehaladtával a tünetek általában erőteljesebbé válnak.
Ezek az általános tünetek utalhatnak rákos megbetegedésre
Az orvostudomány rohamléptekben fejlődik, a nemzetközi beszámolók újabb és újabb rákterápiák eredményességéről közölnek hírt. A daganatos betegek életkilátásaak javulása elsősorban az ún. precíziós onkológiának: az új gyógyszereknek, a személyre szabott kezeléseknek, a már meglévő hatóanyagok új kombációkban való használatának, a mesterséges telligencia térnyerésének köszönhetők. Az elmúlt egy évtizedben csaknem 100 új célzott daganatellenes gyógyszer kifejlesztése valósult meg, és jelenleg csaknem 1000 új hatóanyag áll fejlesztés alatt. A kutatók valószínűnek tartják, hogy a daganatok kezelése a következő évtizedekben még nagyobb átalakuláson megy majd keresztül. A korai felismerés azoban elengedhetetlen a célzott kezelés megkezdéséhez.
1. Fáradtság:
Tartós, folyamatos fáradtság, kimerültség érzése, amely nem múlik el pihenés után.
2. Étvágytalanság és súlycsökkenés
Hirtelen és megmagyarázhatatlan étvágytalanság, valamt súlyvesztés, amely nem áll összefüggésben a diétával vagy testmozgással.
3. Láz és éjszakai izzadás
Hosszú ideig tartó láz, és az éjszakai izzadás, amely nem kapcsolódik fertőzésekhez.
4. Bőrelváltozások
A bőrön megjelenő új vagy változó anyajegyek, dudorok, duzzanatok vagy sebek.
5. Véres vagy gennyes váladékozás
Például a köhögés során vagy vizeletürítéskor tapasztalható véres váladékozás, illetve a mellbimbó vagy a hüvelybemenetből észlelt gennyes váladék jelentkezése.
6. Nehézlégzés és köhögés
Tartós, nem múló nehézlégzés, vagy vérzéssel járó köhögés.
7. Álló fájdalom
Ismeretlen eredetű, tartós vagy visszatérő fájdalom, például hasi fájdalom vagy fejfájás.
8. Változó székletürítés
Véres, vagy fekete színű széklet, hasmenés vagy tartós székrekedés.
9. Vizelet- és szexuális zavarok
Véres vizelet, fájdalmas vizeletürítés vagy szexuális funkciók változása.
Fontos kiemelni, hogy ezek a tünetek nem mdig jelentenek rákot, és más, kevésbé súlyos betegségekhez is kapcsolódhatnak. Ha bármelyik tünetet észleli magán, fontos, hogy mél előbb konzultáljon orvossal, aki megfelelő vizsgálatok után meghatározhatja a tünetek okát.
A rákos megbetegedések egyes típusai, nagyobb valószínűséggel maradnak észrevétlenül
Egyes rákos megbetegedések könnyebben felismerhetők, mt mások. Például bizonyos típusú bőrrák típusokat kezdetben csak szemrevételezéssel lehet diagnosztizálni – bár a diagnózis megerősítéséhez biopszia szükséges.
Egyes rákos megbetegedések észrevétlenül is kialakulhatnak, és növekedhetnek akár 10 vagy több éven át is, – állapította meg egy tanulmány. Mdez sokkal nehezebbé teszi a diagnózist és a kezelést.
Az alábbi táblázat áttektést nyújt azokról a gyakori rákos megbetegedésekről, amelyek korai szakaszban gyakran, alig, vagy egyáltalán nem mutatnak tüneteket, és áttektést nyújt arról, hogyan észlelik és diagnosztizálják őket:
hererák | Ha a rák az egyik vagy mdkét herében dul ki, hosszú ideig mden nyilvánvaló jel vagy tünet nélkül jelen lehet. A herék rendszeres önellenőrzése során árulkodó csomót lehet a herezacskóban, de ez a tünet, nem mdig van jelen. | |
méhnyakrák | A tünetek gyakran csak akkor jelentkeznek, amikor a rák a későbbi szakaszába ért. A rendszeres Pap-kenet segít a rákmegelőző sejtek kimutatásában. | |
hasnyálmirigyrák | A tünetek kzdetben nem erőteljesek, általában csak akkor válnak észrevehetővé, amíg a rák előrehaladott stádiumában van. Emiatt alacsony a túlélési arány. | |
mellrák | A hererákhoz hasonlóan az önellenőrzés is gyakran észleli a mellben lévő csomókat vagy egyéb elváltozásokat, amelyek korai stádiumú emlőrákra utalnak. A rendszeres mammográfiás vizsgálatok kritikus fontosságúak a daganatok kimutatásában. | |
prosztata rák | A kezdeti szakaszban általában ncsenek tünetek. A prosztata-specifikus antigén (PSA) teszt , amely általában a férfiak rendszeres vérvizsgálatának része, képes kimutatni a prosztatarákhoz kapcsolódó markereket a vérben. | |
petefészekrák | A tünetek elete nem nyilvánvalóak, de amikor jelentkeznek, hirtelen és tartósak. Az éves Pap-kenet nem észleli a petefészekrákot. A petefészekrák diagnosztizálására használható tesztek közé tartozik a teljes vérkép, a rák antigén teszt és más csírasejtes tumorteszt. | |
tüdőrák | A tüdőrák jelei közé tartozik a gyakori köhögés és rekedtség. Az orvos fizikális vizsgálattal, képalkotó tesztekkel és a köpet mikroszkópos vizsgálatával diagnosztizálja (ha köhögéskor váladék keletkezik). | |
bőrrák | Gyakran a beteg nem érez semmilyen tünetet, ám még kis anyajegyek, elváltozások, foltok is jelezhetnek bőrrákot. Fontos, hogy végezzen teljes bőrvizsgálatot, és rendszeresen járjon bőrgyógyász bőrvizsgálatra. | |
vastagbélrák | Ez a lassan növekvő rák sokáig elhúzódhat, mielőtt a tünetek megjelennének. A kolonoszkópia továbbra is a legjobb teszt a rákmegelőző és rákos vastagbélpolipok kimutatására. | |
veserák | A veserák korai szakaszában általában nem okoz tüneteket. A teljes vérkép és fizikális vizsgálat gyakran az első jele annak, hogy az egyik vagy mdkét vese rákos. Az egy vesén túl nem terjedő rák túlélési aránya általában magas. |
A tünetmentes daganatok korai és későbbi stádiumú tünetei
Ez a táblázat a tünetmentes ráktípusok korai és későbbi stádiumú tüneteit mutatja be:
húgyhólyagrák | vér a vizeletben | alsó hátfájás; vizelési képtelenség |
mellrák | csomó a mellben | a mell vagy a kar duzzanata; fájdalom |
vastagbélrák, végbélrák | a székelési szokások megváltozása; véres széklet | megmagyarázhatatlan fogyás; hányger; gyengeség |
endometrium rák | kóros vérzés | hasi fájdalom és puffadás; a székelési szokások változásai |
veserák | alsó hátfájás, gyakran az egyik oldalon; vér a vizeletben | megmagyarázhatatlan fogyás; láz |
leukémia | fluenzaszerű tünetek; könnyű sérülés | csont- és ízületi fájdalom; gyengeség; duzzadt nyirokcsomók |
májrák | sárgás bőr (sárgaság); jobb oldali fájdalom | hasi fájdalom; hányás; gyengeség |
tüdőrák | tartós vagy súlyosbodó köhögés; vért felköhögni | folyadék a tüdőben; súlyos fáradtság; légszomj |
melanóma | szabálytalan alakú vagy sötétedő anyajegy | megkeményedett csomó a bőr alatt; duzzadt nyirokcsomók |
non-Hodgk limfóma | duzzadt, fájdalommentes nyirokcsomók; fáradtság | fogyás; láz; hasi fájdalom; éjjeli izzadás |
hasnyálmirigyrák | sárgaság; hátfájás; fáradtság | duzzanat; emésztési problémák; fogyás |
prosztatarák | vizelési nehézség; vér a vizeletben | húgyhólyag problémák; a bélkontroll elvesztése; lágyéki fájdalom |
pajzsmirigyrák | csomó a nyakban; hang megváltozik | légzési gondok; torokfájás; nyelési nehézség |
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Vastagbélrák: ezzel az egyszerű módszerrel csökkenti az esélyét!
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!