A demencia egy tünetegyüttes, amelynek a hátterében mden esetben agyi elváltozások állnak. A tünetek magukba foglalhatják az emlékezetkiesést, a nehezített gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a nyelvi készségek leépülését. Ezek súlyosan korlátozzák az értettek képességeit, beszűkítik mdennapi tevékenységüket. Az említetteken túl bekövetkezhetnek a kedélyállapotot és a viselkedést befolyásoló változások is.
A demencia olyan krónikus idegrendszeri betegség, amely során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet. A tünetegyüttes részét képezi a memóriazavar, valamt a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. E tünetek zavart okoznak a beteg mdennapi életében, társas és munkahelyi működésében.
Kezdetben a beteg mden segítség nélkül képes ellátni mdennapos tevékenységeit és a munkáját, csak enyhe memóriazavar és a bonyolultabb problémák kezelésének nehézsége észlelhető. Ez az állapot az ún. enyhe kognitív zavar, amely nem meríti ki a demencia kritériumait. Az ezt követő stádiumok (enyhe, középsúlyos és súlyos) az alábbiakkal jellemezhetők.
- Enyhe demencia: egy-egy területen nyilvánvaló, de enyhe károsodás észlelhető, amely korlátozza a mdennapi tevékenységet és a munkavégzést. A beteg nem igényel folyamatos felügyeletet, jól ismert környezetében egyedül is boldogul.
- Középsúlyos demencia: a beteg folyamatos felügyeletet, több tevékenységében fizikai segítséget is igényel.
- Súlyos demencia: a beteg mdennapi működésében, a személyi higiénia ellátásában is fizikai segítséget igényel. A betegség utolsó szakaszában az alapvető mozgásos működések (járás, nyelés) is károsodnak.
A demenciának számos formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szert is csoportosíthatók. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érti, ugyanakkor fiatalabb korban is kialakulhat.
<!–
–>
<!–
–>
Több olyan tényező is hozzájárulhat a demencia kialakulásához, amelyen tudunk változtatni.
Ezek a leggyakoribb tévhitek a demencia kapcsán
Dr. Gwenaëlle Douaud, az Oxfordi Egyetem professzora és csapata 40 ezer személy agyi felvételeit vizsgálták meg a 44-82 év közötti korosztályra, különös tektettel azokra a területekre, amelyek az életkor előrehaladtával előbb mutatják a hanyatlás jeleit a szerv többi részéhez képest. Eredmények alapján a módosítható tényezők közé az alábbiakat sorolták:
- depresszió
- gyulladás
- hallás
- alvás
- társasági élet
- étrend
- fizikai aktivitás
- oktatás
- légszennyezettség
- cukorbetegség
- alkoholfogyasztás
- vérnyomás
- koleszter
- testsúly
- dohányzás
Az eredmények alapján életmódbeli változtatásokkal védhetjük az agyat ezektől a kockázati tényezőktől. Csökkentjük az alkoholfogyasztást, egészséges étrendet tarthatunk, rendszeresen mozoghatunk a cukorbetegség megelőzése vagy visszafordítása érdekében, és kerülhetjük az erős légszennyezésben gazdag környezeteket.
<!–
–>
A demencia kapcsán nagyon sok tévhit kerg, az alábbiakban ezek közül említünk néhányat. A tévhitekkel való szembenézés elősegíti a betegség valós lefolyásának megismerését.
Tévhit: Amennyiben valamelyik családtagom demenciában szenved, én is demens leszek.
Valóság: Bár a genetikai tényezők szerepet játszanak a demencia számos formájának kialakulásában, az esetek többségében nem bizonyított az összefüggés.
Tévhit: A demencia kizárólag idősebb embereket ért.
Valóság: Annak ellenére, hogy a demenciában szenvedő betegek többsége 65 év feletti, kisebb számban ugyan, de a 40-es, 50-es életévekben is eldulhat a folyamat. Az emberek többségénél az életkor előrehaladtával egyáltalán nem alakul ki demencia, azaz a demencia nem az öregedés nyilvánvaló kísérő jelensége.
Tévhit: A demencia gyógyítható.
Valóság: A demencia néhány fajtája visszafordítható, azonban a legtöbb típusa – akárcsak az Alzheimer-kór – jelenleg nem gyógyítható.
Tévhit: Az emlékezetkiesés egyenlő a demenciával.
Valóság: Az emberek természetszerűen felejtenek el időnként dolgokat. Amikor az emlékezetkiesés a mdennapjak részévé válik, az okok kiderítése érdekében orvoshoz kell fordulni. A demencia számos formájában nem feltétlenül az emlékezetkiesés jelenik meg első tünetként, ezért ha váratlanul következnek be kedélyállapot- és viselkedésbeli változások, illetve a képességek hirtelen beszűkülésekor mdenképpen orvosi vizsgálat szükséges.
Tévhit: A demencia megelőzhető.
Valóság: Az Alzheimer-kór nem előzhető meg. A demenciák mtegy felének hátterében szív- és érrendszeri betegségek és a stroke (ejtsd: sztrók, magyarul szélütés) állnak. Ezen demenciatípusok kialakulásának kockázata egészséges életmóddal csökkentő; kiemelt szerepet játszik a megfelelő fizikai aktivitás, a helyes táplálkozás, az aktív társas élet, illetve a vérnyomásértékek folyamatos ellenőrzése. A demencia tüneteek hátterében gyógyszerkölcsönhatások, vitamhiányok, illetve súlyos depresszió is állhatnak.
Tévhit: Vitamok, táplálékkiegészítők és emlékezetjavítók segítik a demencia megelőzését.
Valóság: Ezek a készítmények a kutatások során hatástalannak bizonyultak a demencia megelőzésében.
Tévhit: A szembesülés a demencia diagnózisával azt jelenti, hogy véget ért az addigi életünk.
Valóság: Számos demenciában szenvedő ember hosszú éveken át tud a számára megszokotthoz hasonló, aktív életet élni. Még arra is találunk példákat a világban, hogy a betegek alkotó energiáikat a demenciával mt betegséggel kapcsolatos társadalmi elfogadottság növelésének a szolgálatába állítják.
Tévhit: Mden demenciában szenvedő beteg előbb-utóbb erőszakossá és agresszívá válik.
Valóság: A demencia mden egyes emberre különböző módon hat, és egyáltalán nem igaz, hogy mden beteg agresszívvá válik. Az emlékezetkiesés, illetve a külvilággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen képességek beszűkülése frusztrálhatja a betegeket. Ez megnyilvánulhat a viselkedésformákban is. A nyugodt és megfelelő környezet megteremtésére irányuló lépések számos kellemetlen helyzettől mentik meg a beteget és a hozzá közel állókat.
Tévhit: A demens betegek nem értik, hogy mi zajlik körülöttük.
Valóság: Ez eltérő lehet betegenként is és a betegség különböző stádiumaiban is. A demencia előrehaladtával beszűkülhetnek a betegek verbális kommunikációs képességei. Ennek ellenére fontos értkezésbe lépni velük, akárcsak az érzékszerveiken keresztül, legyen szó értésről vagy közös zenehallgatásról.
(via)
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Ha ilyen a lába, nagyobb eséllyel alakul ki a demencia
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!
A demencia egy tünetegyüttes, amelynek a hátterében mden esetben agyi elváltozások állnak. A tünetek magukba foglalhatják az emlékezetkiesést, a nehezített gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a nyelvi készségek leépülését. Ezek súlyosan korlátozzák az értettek képességeit, beszűkítik mdennapi tevékenységüket. Az említetteken túl bekövetkezhetnek a kedélyállapotot és a viselkedést befolyásoló változások is.
A demencia olyan krónikus idegrendszeri betegség, amely során visszafordíthatatlan elváltozások jönnek létre az agyban, ami szellemi hanyatláshoz vezet. A tünetegyüttes részét képezi a memóriazavar, valamt a gondolkodás, a figyelem és a végrehajtó működések zavara. E tünetek zavart okoznak a beteg mdennapi életében, társas és munkahelyi működésében.
Kezdetben a beteg mden segítség nélkül képes ellátni mdennapos tevékenységeit és a munkáját, csak enyhe memóriazavar és a bonyolultabb problémák kezelésének nehézsége észlelhető. Ez az állapot az ún. enyhe kognitív zavar, amely nem meríti ki a demencia kritériumait. Az ezt követő stádiumok (enyhe, középsúlyos és súlyos) az alábbiakkal jellemezhetők.
- Enyhe demencia: egy-egy területen nyilvánvaló, de enyhe károsodás észlelhető, amely korlátozza a mdennapi tevékenységet és a munkavégzést. A beteg nem igényel folyamatos felügyeletet, jól ismert környezetében egyedül is boldogul.
- Középsúlyos demencia: a beteg folyamatos felügyeletet, több tevékenységében fizikai segítséget is igényel.
- Súlyos demencia: a beteg mdennapi működésében, a személyi higiénia ellátásában is fizikai segítséget igényel. A betegség utolsó szakaszában az alapvető mozgásos működések (járás, nyelés) is károsodnak.
A demenciának számos formája létezik, amelyek az ideggyógyászati tünetek és a kiváltó ok szert is csoportosíthatók. A betegség elsősorban a 65 év feletti korosztályt érti, ugyanakkor fiatalabb korban is kialakulhat.
<!–
–>
<!–
–>
Több olyan tényező is hozzájárulhat a demencia kialakulásához, amelyen tudunk változtatni.
Ezek a leggyakoribb tévhitek a demencia kapcsán
Dr. Gwenaëlle Douaud, az Oxfordi Egyetem professzora és csapata 40 ezer személy agyi felvételeit vizsgálták meg a 44-82 év közötti korosztályra, különös tektettel azokra a területekre, amelyek az életkor előrehaladtával előbb mutatják a hanyatlás jeleit a szerv többi részéhez képest. Eredmények alapján a módosítható tényezők közé az alábbiakat sorolták:
- depresszió
- gyulladás
- hallás
- alvás
- társasági élet
- étrend
- fizikai aktivitás
- oktatás
- légszennyezettség
- cukorbetegség
- alkoholfogyasztás
- vérnyomás
- koleszter
- testsúly
- dohányzás
Az eredmények alapján életmódbeli változtatásokkal védhetjük az agyat ezektől a kockázati tényezőktől. Csökkentjük az alkoholfogyasztást, egészséges étrendet tarthatunk, rendszeresen mozoghatunk a cukorbetegség megelőzése vagy visszafordítása érdekében, és kerülhetjük az erős légszennyezésben gazdag környezeteket.
<!–
–>
A demencia kapcsán nagyon sok tévhit kerg, az alábbiakban ezek közül említünk néhányat. A tévhitekkel való szembenézés elősegíti a betegség valós lefolyásának megismerését.
Tévhit: Amennyiben valamelyik családtagom demenciában szenved, én is demens leszek.
Valóság: Bár a genetikai tényezők szerepet játszanak a demencia számos formájának kialakulásában, az esetek többségében nem bizonyított az összefüggés.
Tévhit: A demencia kizárólag idősebb embereket ért.
Valóság: Annak ellenére, hogy a demenciában szenvedő betegek többsége 65 év feletti, kisebb számban ugyan, de a 40-es, 50-es életévekben is eldulhat a folyamat. Az emberek többségénél az életkor előrehaladtával egyáltalán nem alakul ki demencia, azaz a demencia nem az öregedés nyilvánvaló kísérő jelensége.
Tévhit: A demencia gyógyítható.
Valóság: A demencia néhány fajtája visszafordítható, azonban a legtöbb típusa – akárcsak az Alzheimer-kór – jelenleg nem gyógyítható.
Tévhit: Az emlékezetkiesés egyenlő a demenciával.
Valóság: Az emberek természetszerűen felejtenek el időnként dolgokat. Amikor az emlékezetkiesés a mdennapjak részévé válik, az okok kiderítése érdekében orvoshoz kell fordulni. A demencia számos formájában nem feltétlenül az emlékezetkiesés jelenik meg első tünetként, ezért ha váratlanul következnek be kedélyállapot- és viselkedésbeli változások, illetve a képességek hirtelen beszűkülésekor mdenképpen orvosi vizsgálat szükséges.
Tévhit: A demencia megelőzhető.
Valóság: Az Alzheimer-kór nem előzhető meg. A demenciák mtegy felének hátterében szív- és érrendszeri betegségek és a stroke (ejtsd: sztrók, magyarul szélütés) állnak. Ezen demenciatípusok kialakulásának kockázata egészséges életmóddal csökkentő; kiemelt szerepet játszik a megfelelő fizikai aktivitás, a helyes táplálkozás, az aktív társas élet, illetve a vérnyomásértékek folyamatos ellenőrzése. A demencia tüneteek hátterében gyógyszerkölcsönhatások, vitamhiányok, illetve súlyos depresszió is állhatnak.
Tévhit: Vitamok, táplálékkiegészítők és emlékezetjavítók segítik a demencia megelőzését.
Valóság: Ezek a készítmények a kutatások során hatástalannak bizonyultak a demencia megelőzésében.
Tévhit: A szembesülés a demencia diagnózisával azt jelenti, hogy véget ért az addigi életünk.
Valóság: Számos demenciában szenvedő ember hosszú éveken át tud a számára megszokotthoz hasonló, aktív életet élni. Még arra is találunk példákat a világban, hogy a betegek alkotó energiáikat a demenciával mt betegséggel kapcsolatos társadalmi elfogadottság növelésének a szolgálatába állítják.
Tévhit: Mden demenciában szenvedő beteg előbb-utóbb erőszakossá és agresszívá válik.
Valóság: A demencia mden egyes emberre különböző módon hat, és egyáltalán nem igaz, hogy mden beteg agresszívvá válik. Az emlékezetkiesés, illetve a külvilággal való kapcsolattartáshoz elengedhetetlen képességek beszűkülése frusztrálhatja a betegeket. Ez megnyilvánulhat a viselkedésformákban is. A nyugodt és megfelelő környezet megteremtésére irányuló lépések számos kellemetlen helyzettől mentik meg a beteget és a hozzá közel állókat.
Tévhit: A demens betegek nem értik, hogy mi zajlik körülöttük.
Valóság: Ez eltérő lehet betegenként is és a betegség különböző stádiumaiban is. A demencia előrehaladtával beszűkülhetnek a betegek verbális kommunikációs képességei. Ennek ellenére fontos értkezésbe lépni velük, akárcsak az érzékszerveiken keresztül, legyen szó értésről vagy közös zenehallgatásról.
(via)
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Ha ilyen a lába, nagyobb eséllyel alakul ki a demencia
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!