Mi kell ahhoz, hogy az alvásunk igazán pihentető legyen, ébrenlétünk pedig kellemes?
Alvászavar: mi okozhatja?
Szembe kell egyébként nézni a ténnyel, hogy az alvászavarok hátterében gyakran a megváltozott életmód, viselkedés is komoly szerepet játszhat. Sötétedés után még sokáig ébren vagyunk, mesterséges fényekkel vesszük magunkat körbe, nem is szólva a számítógép, TV, mobiltelefon használatáról, mely a retánkon keresztül sztén összezavarja a melaton termelődést. A túlzott cukor- és alkoholfogyasztás pedig sztén negatívan befolyásolhatja azt.
Az alvás-egyensúly felborulhat időeltolódás, jet-lag esetén, váltott műszakban dolgozóknál, és számos betegség esetén is, így a cukorbetegség, a daganatos betegségek, emésztési, szív- és érrendszeri problémák esetén is lehet probléma a melatontermeléssel, így sor kerülhet arra, hogy pótlásra legyen szükségünk. A melaton jelenléte egyértelműen hatással van a kognitív funkciókra, gátolja az agysejtek pusztulását, javítja a kognitív képességeket, Alzheimer-kór és demencia esetén is segít.
<!–
–>
<!–
–>
Elsődleges cél természetesen visszatalálni a természetes cirkadián ritmusunkhoz, ha lehet, csökkenteni a képernyőidőt, sötétedéskor lefeküdni és napfelkeltekor ébredni, de ha élelyzetünk, munkánk, vagy saját személyes bioritmusunk miatt erre ncs mód, tabletta, spray vagy cseppek formájában megkísérelhetjük a melaton-pótlást. A SomnoCenter szakértője ugyanakkor azt javasolja, hogy ezt mdenképpen csak szakmai tanácsadás után tegyük, végezzünk el egy egyszerű alvástesztet, és konzultáljunk szakértővel, hogy nekünk személy szert van-e szükségünk melatonpótlásra.
Mi a melaton?
A melaton nem más, mt testünknek az a vegyülete, amely az alvás-ébrenlétet szabályozza, s amelynek termelődése életkorunk előrehaladtával, vagy egyéb életkori behatásokra csökkenhet a szervezetünkben. Napjak egyik legnépszerűbb témája, egy kutatás szert jelenleg is közel 30 000 tudományos cikk foglalkozik a világban a melatonnak a szervezetünkre gyakorolt hatásával.
„Nem szoktunk így gondolni rá, de a felébredés és az elalvás voltaképpen egy-egy komplett biokémiai folyamat” – mondja Dr. Szakács Zoltán, neurológus, szomnológus, a SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértője. – „Este, sötétedés után, általában 9 óra körül eldul a szervezetünkben a melaton termelődés, s ahogy ez a hormonszt emelkedik, álmosak leszünk. A melatonszt aztán egész éjjel magas marad, 2 és 4 óra között éri el a csúcsot, majd lassan csökkeni kezd. Ébredéskor a retánk fényt érzékel, ezt az formációt továbbítja a tobozmirigynek, amely csökkenteni kezdi a melatontermelést, ekkor dul el a nappali időszámítás a szervezetben, vérnyomásunk emelkedik és átveszik a munkát a serkentő hatású hormonok. A hormonok termelődését az emberi szervezetben az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, ez a szervezetünk 24 óránként ismétlődő ciklusa, vagy más néven belső biológiai óra.”
A nappalhoz és éjszakához igazodó melatontermelődés nagyjából három hónapos korban kezdődik el, és a kamaszkorig jóval több melatont termel a gyermekek szervezete, mt a felnőtteké. A melatontermelődés húsz éves kor után jelentősen lelassul, 40 éves kor után pedig csökkenni kezd, időskorra pedig csaknem teljesen megszűnik. A szakemberek szert ez lehet az idősebbekre jellemző alvászavarok egyik kiváltó oka.
<!–
–>
A melaton nemcsak az alvásban és az ébredésben játszik szerepet, hanem rendkívül erős antioxidánsként védi a szervezetünket a káros szabadgyökök ellen, és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen.
Mdenkiben ott lapul a Drakula-hormon – Igaz vagy kamu?
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Csak pár órát alszik? Könnyebben megfázhat – olvasson tovább!
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!
Mi kell ahhoz, hogy az alvásunk igazán pihentető legyen, ébrenlétünk pedig kellemes?
Alvászavar: mi okozhatja?
Szembe kell egyébként nézni a ténnyel, hogy az alvászavarok hátterében gyakran a megváltozott életmód, viselkedés is komoly szerepet játszhat. Sötétedés után még sokáig ébren vagyunk, mesterséges fényekkel vesszük magunkat körbe, nem is szólva a számítógép, TV, mobiltelefon használatáról, mely a retánkon keresztül sztén összezavarja a melaton termelődést. A túlzott cukor- és alkoholfogyasztás pedig sztén negatívan befolyásolhatja azt.
Az alvás-egyensúly felborulhat időeltolódás, jet-lag esetén, váltott műszakban dolgozóknál, és számos betegség esetén is, így a cukorbetegség, a daganatos betegségek, emésztési, szív- és érrendszeri problémák esetén is lehet probléma a melatontermeléssel, így sor kerülhet arra, hogy pótlásra legyen szükségünk. A melaton jelenléte egyértelműen hatással van a kognitív funkciókra, gátolja az agysejtek pusztulását, javítja a kognitív képességeket, Alzheimer-kór és demencia esetén is segít.
<!–
–>
<!–
–>
Elsődleges cél természetesen visszatalálni a természetes cirkadián ritmusunkhoz, ha lehet, csökkenteni a képernyőidőt, sötétedéskor lefeküdni és napfelkeltekor ébredni, de ha élelyzetünk, munkánk, vagy saját személyes bioritmusunk miatt erre ncs mód, tabletta, spray vagy cseppek formájában megkísérelhetjük a melaton-pótlást. A SomnoCenter szakértője ugyanakkor azt javasolja, hogy ezt mdenképpen csak szakmai tanácsadás után tegyük, végezzünk el egy egyszerű alvástesztet, és konzultáljunk szakértővel, hogy nekünk személy szert van-e szükségünk melatonpótlásra.
Mi a melaton?
A melaton nem más, mt testünknek az a vegyülete, amely az alvás-ébrenlétet szabályozza, s amelynek termelődése életkorunk előrehaladtával, vagy egyéb életkori behatásokra csökkenhet a szervezetünkben. Napjak egyik legnépszerűbb témája, egy kutatás szert jelenleg is közel 30 000 tudományos cikk foglalkozik a világban a melatonnak a szervezetünkre gyakorolt hatásával.
„Nem szoktunk így gondolni rá, de a felébredés és az elalvás voltaképpen egy-egy komplett biokémiai folyamat” – mondja Dr. Szakács Zoltán, neurológus, szomnológus, a SomnoCenter, az Alvászavar Központ szakértője. – „Este, sötétedés után, általában 9 óra körül eldul a szervezetünkben a melaton termelődés, s ahogy ez a hormonszt emelkedik, álmosak leszünk. A melatonszt aztán egész éjjel magas marad, 2 és 4 óra között éri el a csúcsot, majd lassan csökkeni kezd. Ébredéskor a retánk fényt érzékel, ezt az formációt továbbítja a tobozmirigynek, amely csökkenteni kezdi a melatontermelést, ekkor dul el a nappali időszámítás a szervezetben, vérnyomásunk emelkedik és átveszik a munkát a serkentő hatású hormonok. A hormonok termelődését az emberi szervezetben az úgynevezett cirkadián ritmus szabályozza, ez a szervezetünk 24 óránként ismétlődő ciklusa, vagy más néven belső biológiai óra.”
A nappalhoz és éjszakához igazodó melatontermelődés nagyjából három hónapos korban kezdődik el, és a kamaszkorig jóval több melatont termel a gyermekek szervezete, mt a felnőtteké. A melatontermelődés húsz éves kor után jelentősen lelassul, 40 éves kor után pedig csökkenni kezd, időskorra pedig csaknem teljesen megszűnik. A szakemberek szert ez lehet az idősebbekre jellemző alvászavarok egyik kiváltó oka.
<!–
–>
A melaton nemcsak az alvásban és az ébredésben játszik szerepet, hanem rendkívül erős antioxidánsként védi a szervezetünket a káros szabadgyökök ellen, és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez is nélkülözhetetlen.
Mdenkiben ott lapul a Drakula-hormon – Igaz vagy kamu?
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en, Tiktok-on is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Csak pár órát alszik? Könnyebben megfázhat – olvasson tovább!
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!