Iszkémiás szívbetegségek néven foglalhatók össze azok a kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) játszik szerepet.
Az elégtelen vérellátás miatt kialakuló szívbetegségek lehetnek gyors lefolyásúak, mt például a szívfarktus vagy krónikusak, mt a szívelégtelenség. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése e téren aggasztó: 2020-ra az iszkémiás szívbetegségek nem csak a nyugati társadalmakban, de a harmadik világ országaiban is vezető halálozási oknak fognak számítani. Magyarország ráadásul még a térség más országaihoz képest is rossz mutatókkal rendelkezik e téren.
Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakembere a legfontosabb tünetről, a mellkasi fájdalomról beszélt.
Az ok jórészt az egészségtelen életmód
A dohányzás, a mozgáshiány és az elhízás ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy koszorúerek belső felében zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ezek pedig akadályozzák a vér áramlásának útját, és az oxigén eljutását a szívizomhoz. A megbomlott egyensúly később elégtelen kergéshez, vagyis iszkémiához vezet. Az iszkémiának különböző formái lehetnek, ennek megfelelően jelentkezhetnek tünetek, illetve lehet tünetmentes is a betegség. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama és a kialakuló károsodás jellege.
<!–
–>
<!–
–>
Mellkasi fájdalom – az egyik legjellemzőbb tünet
A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legfontosabb tünete a mellkasi fájdalom, a szorító érzés. Ugyanakkor tudni kell, hogy a szívizom iszkémiája fennállhat mellkasi fájdalom nélkül is – ez az úgynevezett néma iszkémia. Amennyiben jelentkezik a fájdalom, fontos figyelni az időtartamát.
- A 20 percnél rövidebb ideig tartó történés főként az anga pectoris (vérellátási zavar miatt kialakuló mellkasi fájdalom) gyanúját veti fel.
- Az ennél hosszabb fájdalom szívfarktusra is utalhat. Ez utóbbi gyanúját erősítik még más panaszok is: férfiak jellemzően hideg verejtékezést szoktak tapasztalni, míg nőknél gyakoribb a légszomj, hányger, hányás megjelenése.
Természetesen mden tünetet komolyan kell venni, a karokba, hátba, nyakba sugárzó fájdalomtól a szédülésig, szorongásig.
Sokakat elbizonytalanít a mentő vagy az orvos értesítésében, ha a tünetek nem rohamszerűen, hanem fokozatosan alakulnak ki, illetve ha változik az erősségük. Ráadásul a fájdalomérzetünk is meglehetősen különböző, ami az egyik embernek szörnyű szorítás, a másiknak elviselhetőbb kellemetlenség.
<!–
–>
Ugyanakkor fontos, hogy ne bagatellizáljuk a helyzetet, hiszen a kezelés eredményessége erősen függ attól, mikor kerül orvoshoz a beteg. A hirtelen fellépő, fokozódó, progresszív jellegű, „típusos anga pectoris” esetén azonnal orvoshoz fordulni. A legjobb mentőt hívni és nem várni a körzeti orvosra, ügyeletre.
Ne legytsek a fájdalomra!
– Amennyiben valakek terhelésre gyakran jelentkező mellkasi fájdalma, vagyis ” stabil, effort anga pectorisa” van, mdenképpen kardiológushoz kell fordulni. Kivizsgálásra van szükség, amelynek egyik kulcsa a terheléses vizsgálat. Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy „csak” anga pectoris okozta a tüneteket, nem dőlhetünk hátra felelőtlenül. Az elhanyagolt állapot ugyanis szívfarktushoz, szívelégtelenséghez vezet. Ez utóbbi talán nem tűnik fenyegető diagnózisnak, de az igazság az, hogy a 65 év felettiek körében a kórházi felvételek leggyakoribb oka a szívelégtelenség, a diagnózistól számított öt éven belül pedig a betegek fele meghal – ismerteti Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa.
– A kockázat mden életkorban számottevően csökkentő. Az álló tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil anga pectoris csupán gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető. Szükséges még az egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők, mt magas vérnyomás, diabétesz felmérése és azok szakszerű kezelése. A kardiológiai ellátás mellett tehát jelentősen befolyásolja az értettek életét a megfelelő életmód, amelyhez hatékony kidulópontot nyújthatnak a táplálkozással, mozgással foglalkozó orvosok és más szakértők.
Hogy történik a terheléses vizsgálat? Ez a terheléses EKG menete
- A vizsgálat megkezdése előtt EKG elektródákat csatlakoztatnak a mellkasra, valamt egy vérnyomásmérő eszközt is a páciensre teszünk. A kivizsgálás történhet kerékpáron illetve futópadon.
- A kivizgálás előtt az orvos meghatározza a kornak és egészségi állapotnak megfelelő pulzus számot, amit a kerékpár ellenálásának növelésével vagy a futópad sebességének és meredekségének emelésével fokozatosan fog a páciens elérni.
- A műszer a vizsgálat során folyamatosan nézi a szívritmust, vérnyomást, pulzuszámot.
- A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst pihentetjük, amíg pulzuszáma nem normalizálódik.
- A futópadon futóknak sem kell félniük még akkor sem, ha sohasem futottak futópadon, mert a teszt végéig egy védő heveder tartja őket biztonságban, ezzel elkerülve az esetleges eséseket, megbotlásokat.
Előkészület a terheléses EKG vizsgálathoz
A terheléses EKG előtt különösebb előkészület nem szükséges. Hozzon magával egy kényelmes ruhát és egy futó/torna cipőt, amiben végigcsálja a vizsgálatot. Átöltözési és tusolási lehetőséget mden páciensünknek biztosítunk. Érdemes a vizsgálat előtt már a túl nehéz ételeket kerülni, viszont enni mdenképpen szükséges. Amennyiben gyógyszert szed, arról a kardiológust tájékoztassa, és a szakorvos eldönti, hogy a terheléses EKG előtt bevegye-e ezeket a gyógyszereket.
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Csak az egyik vérnyomásértéke magas? Ez rá a magyarázat
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!
Iszkémiás szívbetegségek néven foglalhatók össze azok a kórállapotok, amelyek kialakulásában a szívizom elégtelen vérellátása (iszkémiája) játszik szerepet.
Az elégtelen vérellátás miatt kialakuló szívbetegségek lehetnek gyors lefolyásúak, mt például a szívfarktus vagy krónikusak, mt a szívelégtelenség. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése e téren aggasztó: 2020-ra az iszkémiás szívbetegségek nem csak a nyugati társadalmakban, de a harmadik világ országaiban is vezető halálozási oknak fognak számítani. Magyarország ráadásul még a térség más országaihoz képest is rossz mutatókkal rendelkezik e téren.
Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont szakembere a legfontosabb tünetről, a mellkasi fájdalomról beszélt.
Az ok jórészt az egészségtelen életmód
A dohányzás, a mozgáshiány és az elhízás ugyanis hozzájárulnak ahhoz, hogy koszorúerek belső felében zsírszerű lerakódások, plakkok alakuljanak ki. Ezek pedig akadályozzák a vér áramlásának útját, és az oxigén eljutását a szívizomhoz. A megbomlott egyensúly később elégtelen kergéshez, vagyis iszkémiához vezet. Az iszkémiának különböző formái lehetnek, ennek megfelelően jelentkezhetnek tünetek, illetve lehet tünetmentes is a betegség. A különböző kórformák kialakulásában döntő jelentőségű az iszkémia időtartama és a kialakuló károsodás jellege.
<!–
–>
<!–
–>
Mellkasi fájdalom – az egyik legjellemzőbb tünet
A szívizom elégtelen vérellátásának egyik legfontosabb tünete a mellkasi fájdalom, a szorító érzés. Ugyanakkor tudni kell, hogy a szívizom iszkémiája fennállhat mellkasi fájdalom nélkül is – ez az úgynevezett néma iszkémia. Amennyiben jelentkezik a fájdalom, fontos figyelni az időtartamát.
- A 20 percnél rövidebb ideig tartó történés főként az anga pectoris (vérellátási zavar miatt kialakuló mellkasi fájdalom) gyanúját veti fel.
- Az ennél hosszabb fájdalom szívfarktusra is utalhat. Ez utóbbi gyanúját erősítik még más panaszok is: férfiak jellemzően hideg verejtékezést szoktak tapasztalni, míg nőknél gyakoribb a légszomj, hányger, hányás megjelenése.
Természetesen mden tünetet komolyan kell venni, a karokba, hátba, nyakba sugárzó fájdalomtól a szédülésig, szorongásig.
Sokakat elbizonytalanít a mentő vagy az orvos értesítésében, ha a tünetek nem rohamszerűen, hanem fokozatosan alakulnak ki, illetve ha változik az erősségük. Ráadásul a fájdalomérzetünk is meglehetősen különböző, ami az egyik embernek szörnyű szorítás, a másiknak elviselhetőbb kellemetlenség.
<!–
–>
Ugyanakkor fontos, hogy ne bagatellizáljuk a helyzetet, hiszen a kezelés eredményessége erősen függ attól, mikor kerül orvoshoz a beteg. A hirtelen fellépő, fokozódó, progresszív jellegű, „típusos anga pectoris” esetén azonnal orvoshoz fordulni. A legjobb mentőt hívni és nem várni a körzeti orvosra, ügyeletre.
Ne legytsek a fájdalomra!
– Amennyiben valakek terhelésre gyakran jelentkező mellkasi fájdalma, vagyis ” stabil, effort anga pectorisa” van, mdenképpen kardiológushoz kell fordulni. Kivizsgálásra van szükség, amelynek egyik kulcsa a terheléses vizsgálat. Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy „csak” anga pectoris okozta a tüneteket, nem dőlhetünk hátra felelőtlenül. Az elhanyagolt állapot ugyanis szívfarktushoz, szívelégtelenséghez vezet. Ez utóbbi talán nem tűnik fenyegető diagnózisnak, de az igazság az, hogy a 65 év felettiek körében a kórházi felvételek leggyakoribb oka a szívelégtelenség, a diagnózistól számított öt éven belül pedig a betegek fele meghal – ismerteti Dr. Vaskó Péter, a Budai KardioKözpont kardiológusa.
– A kockázat mden életkorban számottevően csökkentő. Az álló tünetekkel és kiszámítható terhelésre jelentkező stabil anga pectoris csupán gyógyszerekkel és életmódbeli változtatásokkal is kezelhető. Szükséges még az egyéb kardiovaszkuláris rizikótényezők, mt magas vérnyomás, diabétesz felmérése és azok szakszerű kezelése. A kardiológiai ellátás mellett tehát jelentősen befolyásolja az értettek életét a megfelelő életmód, amelyhez hatékony kidulópontot nyújthatnak a táplálkozással, mozgással foglalkozó orvosok és más szakértők.
Hogy történik a terheléses vizsgálat? Ez a terheléses EKG menete
- A vizsgálat megkezdése előtt EKG elektródákat csatlakoztatnak a mellkasra, valamt egy vérnyomásmérő eszközt is a páciensre teszünk. A kivizsgálás történhet kerékpáron illetve futópadon.
- A kivizgálás előtt az orvos meghatározza a kornak és egészségi állapotnak megfelelő pulzus számot, amit a kerékpár ellenálásának növelésével vagy a futópad sebességének és meredekségének emelésével fokozatosan fog a páciens elérni.
- A műszer a vizsgálat során folyamatosan nézi a szívritmust, vérnyomást, pulzuszámot.
- A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst pihentetjük, amíg pulzuszáma nem normalizálódik.
- A futópadon futóknak sem kell félniük még akkor sem, ha sohasem futottak futópadon, mert a teszt végéig egy védő heveder tartja őket biztonságban, ezzel elkerülve az esetleges eséseket, megbotlásokat.
Előkészület a terheléses EKG vizsgálathoz
A terheléses EKG előtt különösebb előkészület nem szükséges. Hozzon magával egy kényelmes ruhát és egy futó/torna cipőt, amiben végigcsálja a vizsgálatot. Átöltözési és tusolási lehetőséget mden páciensünknek biztosítunk. Érdemes a vizsgálat előtt már a túl nehéz ételeket kerülni, viszont enni mdenképpen szükséges. Amennyiben gyógyszert szed, arról a kardiológust tájékoztassa, és a szakorvos eldönti, hogy a terheléses EKG előtt bevegye-e ezeket a gyógyszereket.
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Csak az egyik vérnyomásértéke magas? Ez rá a magyarázat
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!