Nem csak a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, vagy a cukorbetegség növelheti az érelmeszesedés, és ezáltal a szívfarktus rizikóját. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, tenzív terapeuta a erre arizikófaktorra is felhívja a figyelmet.
A stressz komoly rizikófaktor
Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre – derült ki az amerikai School of Public Health Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falaak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezet.
Mdkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.
Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szert a bekövetkező szívfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.
<!–
–>
<!–
–>
Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamt az akut szívfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szert ebben a vizsgálatban a pszichoszociális kóroki tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívfarktus előfordulásának.
Természetesen mdez nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Stressz: miért olyan veszélyes az érszűkület?
Az érelmeszesedés folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkokká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben kergő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.
A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret értve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívfarktust, agyi farktust vagy érszűkületet okoz.
<!–
–>
A szívfarktus tünetei
- mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a vállba, nyakba, állba, hátba vagy hasba sugárzik;
- légszomj, nehézlégzés, fulladás;
- émelygés, hányger, hányás;
- heves szívdobogásérzet, magas pulzusszám;
- szédülés, esetleg ájulás;
- gyomorfájdalom;
- hirtelen kialakuló, mással nem magyarázható gyengeségérzet;
- pánikrohamhoz hasonló szorongásérzet.
A fenti panaszok bármilyen kombációban jelentkezhetnek, azonban a szívfarktus tünetszegényes is lehet. Egyes betegeknél (pl. nők, idősebbek, cukorbetegek) a mellkasi fájdalom enyhe, vagy nem is jelentkezik.
Szűréssel megelőzhetők a későbbi súlyos betegségek
– Az arteriográfia egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Mél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, tenzív terapeuta.
– A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mt például magas vércukorszt, emelkedett koleszterszt, magas vérnyomás, családban előforduló szívfarktus, agyi farktus, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás és természetesen feldolgozatlan stressz.
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Érszűkület: mikor kell megmérni a bokán is a vérnyomást?
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!
Nem csak a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, vagy a cukorbetegség növelheti az érelmeszesedés, és ezáltal a szívfarktus rizikóját. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, tenzív terapeuta a erre arizikófaktorra is felhívja a figyelmet.
A stressz komoly rizikófaktor
Az erős munkahelyi nyomásból eredő stressz 46 százalékkal növelheti az érelmeszesedés folyamatának előrehaladását azokban az emberekben, akik különösen érzékenyen reagálnak a stresszre – derült ki az amerikai School of Public Health Berkeley kutatói által elvégzett tanulmányból. A vizsgálat kimutatta, hogy azoknál, akik komolyan veszik a munkájukat és az átlagosnál nehezebben dolgozzák fel az őket érő stresszt, megfigyelhető a nyaki artériák belső falaak megvastagodása és a meszes plakkok lerakódása, amely később akár az ér teljes elzáródásához is vezet.
Mdkét faktor az érelmeszesedés előrehaladását jelzi és előrevetíti a szív- és érrendszeri betegségek megjelenését.
Bár nehéz azt megbecsülni, hogy hány embert fenyeget a szívfarktus a folyamatos stresszhelyzetek miatt, az INTERHEART című tanulmány elemzése szert a bekövetkező szívfarktusok 20-30 százaléka mögött húzódhat meg lelki stressz.
<!–
–>
<!–
–>
Ugyanez a tanulmány – amely 52 ország 25 ezer betegét vizsgálta – kapcsolatot mutatott ki a depresszió, a munkahelyi és magánéleti stressz, valamt az akut szívfarktus között. A chilei Pontifical Catholic University kardiológus professzora, dr. Monica Acevedo szert ebben a vizsgálatban a pszichoszociális kóroki tényezők még a cukorbetegségnél, a dohányzásnál, a magas vérnyomásnál, és az elhízásnál is erősebb jelzői voltak a szívfarktus előfordulásának.
Természetesen mdez nem jelenti azt, hogy az egyéb életmódbeli kockázati tényezőket, így a cukorbetegséget, a dohányzást, a magas vérnyomást és az elhízást figyelmen kívül lehet hagyni, de a stresszkezelés jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Stressz: miért olyan veszélyes az érszűkület?
Az érelmeszesedés folyamata során először az érbelhártya sérülését követően az érfalba került zsírokat az ott összegyűlő fehérvérsejtek bekebelezik, majd idővel meszes plakkokká formálódnak. A plakkokba kalcium épülhet be, mely törékennyé teszi a zsíros lerakódást. A verőerek elveszítik rugalmasságukat, érbelhártyájuk megvastagodik. A plakkok felszínéhez a vérben kergő vérlemezkék hozzátapadnak, tovább csökkentve az erek átmérőjét, és a vérrög az ér átmérőjét akár teljesen is elzárhatja.
A betegség már egészen fiatal korban elkezdődhet és az évek során folyamatosan, némán halad előre, egyre több eret értve. Az észlelhető tünetek későbbi életkorban jelentkezhetnek, amikor egy-egy plakk vagy vérrög elzárva az érrendszer bizonyos szakaszát, szívfarktust, agyi farktust vagy érszűkületet okoz.
<!–
–>
A szívfarktus tünetei
- mellkasi fájdalom, amely a bal karba, a vállba, nyakba, állba, hátba vagy hasba sugárzik;
- légszomj, nehézlégzés, fulladás;
- émelygés, hányger, hányás;
- heves szívdobogásérzet, magas pulzusszám;
- szédülés, esetleg ájulás;
- gyomorfájdalom;
- hirtelen kialakuló, mással nem magyarázható gyengeségérzet;
- pánikrohamhoz hasonló szorongásérzet.
A fenti panaszok bármilyen kombációban jelentkezhetnek, azonban a szívfarktus tünetszegényes is lehet. Egyes betegeknél (pl. nők, idősebbek, cukorbetegek) a mellkasi fájdalom enyhe, vagy nem is jelentkezik.
Szűréssel megelőzhetők a későbbi súlyos betegségek
– Az arteriográfia egy egyszerű, fájdalmatlan vizsgálat, amellyel kiszűrhető a korai érelmeszesedés jelenléte. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a felkarra helyezett mzsetta segítségével a pulzushullám-sebesség mérése révén meghatározható az érfalak rugalmassága, mely az egész érrendszer állapotát tükrözi. Mél merevebbé válik az ér, annál gyorsabbá válik benne a véráramlás, ami közvetve azt jelzi, hogy megkezdődött az érelmeszesedés folyamata – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, tenzív terapeuta.
– A már ismert érbetegségekben is használható az arteriográfia: kiváló lehetőség arra, hogy a gyógyszeres kezelés hatásait kövessük. Az arteriográfia és az ezt is tartalmazó szűrőcsomagok elsősorban azoknak ajánlottak, akik valamilyen érbetegségre hajlamosító rizikófaktorral rendelkeznek, mt például magas vércukorszt, emelkedett koleszterszt, magas vérnyomás, családban előforduló szívfarktus, agyi farktus, mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás és természetesen feldolgozatlan stressz.
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
Érszűkület: mikor kell megmérni a bokán is a vérnyomást?
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!