Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mt korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben.
A teljesítmény csökkenése bizonyos mértékig természetes
Bizonyított, hogy futók átlagosan 6 százalékkal lassabban futnak a negyvenes éveikben, mt korábban, az ötvenes, hatvanas éveikben 10 százalékkal lesznek lassabbak, és hetven felett 15 százalékkal kevesebb teljesítményre képesek. Az erő, a hajlékonyság és a csontok sűrűségének csökkenése természetes folyamatok, amelyek ellen a megfelelően kialakított edzéssel sokat lehet tenni. Ilyenkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az izomerő növelésére és a hajlékonyság megőrzésére, ami később akár az állóképességi teljesítmény fokozódását is eredményezheti.
– Ugyanakkor van néhány tünet, amely nem feltétlenül tudható be az idő múlásának vagy akár egy nem hatékonyan felépített edzéstervnek – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Ezekre a jelekre kell felfigyelni
- Ha rendszeresen mozgunk, az olyan, bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mt például néhány emeletnyi lépcsőzés vagy egy sprt a busz után, komolyan kimerít mket.
- Ha a futás vagy más kardioedzés után lihegünk, az természetes, de arra mdenképpen fel kell figyelni, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy tenzitásra, ami már lihegésre késztet mket.
- Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mt korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
- Nem feltétlenül kapcsolódik a terheléshez (bár gyakran kapcsolódik fizikai aktivitáshoz), de mdenképpen kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom, a szívdobogás-érzés. Ez elete még akár kötődhet is egy-egy stresszhelyzez, amikor például nagyon a „szívünkre veszünk” egy helyzetet. Amennyiben azonban ez az érzés már mdenféle beazonosítható ok nélkül, rendszeresen jelentkezik, mdenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.
- Mdenképpen kivizsgálást igényel, ha úgy érezzük, rendetlenkedik a szívünk, be-bedobban, esetleg kihagy egy ütemet.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
Elsősorban egy kardiológiai kivizsgálás ajánlott, bármilyen teljesítménycsökkenés vagy mellkasi panasz esetén. A vizit során pontosítani kell a panaszokat, a kórtörténetet és az esetlegesen már szedett gyógyszereket. Ebben a fázisban kell eldönteni, milyen irányba dulunk el, hiszen valószínűleg szükség lesz további vizsgálatokra is – mutatrá a kardiológus.
Egészségeseknek is fontos évente a nagylabor vizsgálat, amely – addig esetleg rejtve maradó – problémákra világíthat rá, amelyek a tünetek hátterében állhatnak. A laboreredmények értékelése után kiderülhet, hogy a nyugalmi EKG-n túl szükség van-e terheléses EKG-ra. Vannak olyan betegségek ugyanis, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
Erről ismerheti fel a szívfarktus tüneteit – ezek az orvos tanácsai
A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor mutatkozhat például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar.
Az esetleges billentyűhibák, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okok feltérképezéséhez szükség lehet a szívultrahangra. A kivizsgálás különösen ajánlott azoknak a negyveneseknek, akik máskülönben fittnek, általában egészségesnek érzik magukat, de a zavaró tüneteket tapasztalnak. Korai felismeréssel és szükség esetén kezeléssel mden állapot, betegség könnyebben kezelhető.
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>
A lába is észreveheti az érszűkület korai tüneteit, ha ezt megfigyeli
Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa arra figyelmeztet, hogy ha valaki elmúlt 40 éves, és azt veszi észre, hogy korábbi edzésteljesítménye csökken, esetleg a lépcsőzés meríti ki jobban, mt korábban, vagy mellkasi szorítást érez, elképzelhető, hogy szívproblémák állnak a háttérben.
A teljesítmény csökkenése bizonyos mértékig természetes
Bizonyított, hogy futók átlagosan 6 százalékkal lassabban futnak a negyvenes éveikben, mt korábban, az ötvenes, hatvanas éveikben 10 százalékkal lesznek lassabbak, és hetven felett 15 százalékkal kevesebb teljesítményre képesek. Az erő, a hajlékonyság és a csontok sűrűségének csökkenése természetes folyamatok, amelyek ellen a megfelelően kialakított edzéssel sokat lehet tenni. Ilyenkor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az izomerő növelésére és a hajlékonyság megőrzésére, ami később akár az állóképességi teljesítmény fokozódását is eredményezheti.
– Ugyanakkor van néhány tünet, amely nem feltétlenül tudható be az idő múlásának vagy akár egy nem hatékonyan felépített edzéstervnek – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Ezekre a jelekre kell felfigyelni
- Ha rendszeresen mozgunk, az olyan, bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mt például néhány emeletnyi lépcsőzés vagy egy sprt a busz után, komolyan kimerít mket.
- Ha a futás vagy más kardioedzés után lihegünk, az természetes, de arra mdenképpen fel kell figyelni, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy tenzitásra, ami már lihegésre késztet mket.
- Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mt korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
- Nem feltétlenül kapcsolódik a terheléshez (bár gyakran kapcsolódik fizikai aktivitáshoz), de mdenképpen kivizsgálást igénylő panasz a mellkasi szorítás vagy fájdalom, a szívdobogás-érzés. Ez elete még akár kötődhet is egy-egy stresszhelyzez, amikor például nagyon a „szívünkre veszünk” egy helyzetet. Amennyiben azonban ez az érzés már mdenféle beazonosítható ok nélkül, rendszeresen jelentkezik, mdenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás.
- Mdenképpen kivizsgálást igényel, ha úgy érezzük, rendetlenkedik a szívünk, be-bedobban, esetleg kihagy egy ütemet.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség?
Elsősorban egy kardiológiai kivizsgálás ajánlott, bármilyen teljesítménycsökkenés vagy mellkasi panasz esetén. A vizit során pontosítani kell a panaszokat, a kórtörténetet és az esetlegesen már szedett gyógyszereket. Ebben a fázisban kell eldönteni, milyen irányba dulunk el, hiszen valószínűleg szükség lesz további vizsgálatokra is – mutatrá a kardiológus.
Egészségeseknek is fontos évente a nagylabor vizsgálat, amely – addig esetleg rejtve maradó – problémákra világíthat rá, amelyek a tünetek hátterében állhatnak. A laboreredmények értékelése után kiderülhet, hogy a nyugalmi EKG-n túl szükség van-e terheléses EKG-ra. Vannak olyan betegségek ugyanis, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek.
Erről ismerheti fel a szívfarktus tüneteit – ezek az orvos tanácsai
A vizsgálattal az ellenőrizhető, hogy a koszorúerek mennyire képesek fizikai terhelés mellett megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál. Ekkor mutatkozhat például a mellkasi fájdalom, vagy akár a nehézlégzés, ritmuszavar.
Az esetleges billentyűhibák, illetve a szívritmuszavar mögött meghúzódó egyéb okok feltérképezéséhez szükség lehet a szívultrahangra. A kivizsgálás különösen ajánlott azoknak a negyveneseknek, akik máskülönben fittnek, általában egészségesnek érzik magukat, de a zavaró tüneteket tapasztalnak. Korai felismeréssel és szükség esetén kezeléssel mden állapot, betegség könnyebben kezelhető.
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
<KÖVETKEZŐ CIKK>