A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. A kérdéseket dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg.
Lábfájás: mélyen fekvő fájdalomforrás
Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskargós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz kötő. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás kergési zavara áll, holott ncs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés md ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.
Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni.
„A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltektünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz” – mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.
A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezet
A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezet, mt a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mt például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye mimálisra csökkentő.
Láthatatlan visszértágulat: életmódváltás, vagy műtét?
Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?
Dr. Kósa Éva szert a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve ha a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönt a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is. – mondja dr. Kósa Éva.
A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezek a lábakon észlelet tünetek utalnak szívbetegségre
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!
A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. A kérdéseket dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg.
Lábfájás: mélyen fekvő fájdalomforrás
Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskargós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz kötő. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás kergési zavara áll, holott ncs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés md ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.
Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni.
„A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltektünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz” – mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.
A vénás elégtelenség hosszútávon fekélyhez, trombózishoz is vezet
A kezeletlen visszeres panaszok, hosszútávon ülő-vagy állómunkával és egyéni hajlammal társulva olyan szövődményekhez vezet, mt a jellemzően a vénás fekély, vagy a felületes- illetve mélyvénás trombózis. A fentebb említett panaszok vagy olyan tünetek, mt például a belbokák körül megjelenő hajszálértágulatok, barnás bőrelszíneződések, vagy bőrbehúzódás és megkeményedés esetén, érdemes szakemberhez fordulni, mivel ezek már egy súlyosabb állapotot jelentenek. Az időben megkezdett kezeléssel a folyamat rosszabbodása és a szövődmények kialakulásának esélye mimálisra csökkentő.
Láthatatlan visszértágulat: életmódváltás, vagy műtét?
Felvetődik kérdés, hogy mi a legjobb megoldás: az életmódváltás és a kompressziós harisnya viselése, vagy a műtét?
Dr. Kósa Éva szert a megoldást részben a beteg, részben az erek állapota határozza meg. Amíg a visszértágulat mértéke nem okoz az illető számára esztétikai problémát, illetve ha a visszérelégtelenségnek még nem alakultak ki súlyos jelei, addig a beteg dönt a konzervatív vagy más néven műtét nélküli kezelés mellett. Ennek alappillére a kompressziós terápia – beleértve a rugalmas pólyát, a kompressziós térdzoknit, combharisnyát vagy harisnyát – ezek feladata, hogy külső nyomást gyakorolva összenyomják a visszereket, így segítik bennük a felfelé történő véráramlást, csökkentik a visszerekben levő megnövekedett nyomást, ezáltal mérséklik a vénás pangást és a visszérelégtelenség okozta panaszokat is. – mondja dr. Kósa Éva.
A kezelés további részét alkotják a gyógyszeres-, a mozgás- és az életmód-terápiák. Amennyiben előrehaladottabb állapotról van szó és fájdalmas panaszokat okoznak a visszértágulatok, úgy célszerű műtéti megoldást (a legkorszerűbb a rádiófrekvenciás visszérműtét) igénybe venni, egyrészt a fájdalom csökkentése, másrészt a szövődmények elkerülése miatt.
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Ezek a lábakon észlelet tünetek utalnak szívbetegségre
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!