Nagy a baj? Ez a múló látászavarok jelentősége
A látás mősége és a vele való szubjektív elégedettség nem álló. Nem csupán a szembetegségek ronthatják meg a látást a fennállásuk idejére vagy véglegesen, hanem a szervezet egészét értő állapotok is befolyásolhatják azt. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban korábban már felhívtuk a figyelmet néhány fontos szempontra. Most azonban a teljes terjút – melyet Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával folytatunk – a látás változásának, ezen belül pedig elsősorban a múló látászavaroknak szenteljük.
A vérnyomás és a szem vérkergése
A vérnyomás jelentős és hirtelen változása átmeneti a látásváltozáshoz, látásromláshoz, nemritkán furcsa látási érzetek (szenzációk) tapasztalásához vezet. Az egészséges ideghártyában (retában) a kergés nagyjából álló, kiegyensúlyozott. Ha a vérnyomás jelentősen és hirtelen megemelkedik, az amiatt történik, mert a szervezet egészében – így a szemben is – az artériák kórosan összehúzódnak. A szűkebb érrendszeren belüli változatlan folyadéktérfogat magasabb vérnyomást eredményez. Az átmeneti érszűkület miatt csökkenő vérellátás a látásért felelős idegelemek átmeneti működészavarát okozza. Így gyakran csillámló, változékony, egyszerre md a két szemen jelentkező, nehezen leírható észleletek keletkeznek, melyek a vérnyomás normalizálódásával elmúlnak. Érdekes módon a vérnyomás jelentős átmeneti esése is hasonló szubjektív látási tüneteket okoz. Ilyen esetben az erek kitágulása és a vérnyomás jelentős csökkenése okozza azt, hogy a reta ereiben csökken a véráramlás.
Gyulladásos és artériás kergési eltérések a látóidegben
A látóideg gyulladásos betegségei nem ritkák. Ilyen például a szklerózis multiplex (SM) esetében, illetve az egyéb látóideg gyulladásban kialakuló látóideg kergés-csökkenés.
Ha valaki ilyen helyzetben nem fordul szemorvoshoz, nagy kockázatot vállal
A vérkergési alapbetegség ugyanis később újabb embólizációs epizódot eredményezhet, illetve a látóideg gyulladás újabb aktív szakaszba léphet. Ezek sokkal nagyobb károsodást hozhatnak létre, mt az első epizód, ami akár a látás teljes elvesztését is eredményezheti. Éppen ezért az átmeneti, néhány hétig tartó látásváltozás, látásromlás (különösen, ha az egyoldali, azaz csak az egyik szemen jelentkezik) mdenképpen részletes és érdemi szemorvosi vizsgálatot igényel.
Úszkáló homályok az üvegtesti térben
A szemlencse és az ideghártya közötti nagy, átlátszó területet üvegtestnek nevezzük. Az üvegtest szerkezete nagyon jól strukturált, úgynevezett kollagén rostokból, hialuronsav molekulákból és az ezek által megkötött, rendkívül nagy mennyiségű fiziológiás sóoldalból áll.
Az üvegtest öregedése során a kollagén rostok közötti kapcsolatok megszakadnak, és kevés kollagén rost elszabadulhat eredeti helyéről. Ilyen esetben a nehézségi erő és a szem mozgása hatására az elszabadult fom rostok apró, íves vagy pontszerű üvegtesti mozgó homályként jelennek meg, melyek nyugalmi szemállás mellett lassan lefelé ülepednek. Önmagában néhány üvegtesti homály jelenléte nem kóros, nem igényel orvosi beavatkozást, de fontos ezeket elkülöníteni azoktól a kezdeti jelektől, melyek súlyos, a látást akár végleg megrontó betegségek korai előhírnökei.
Az ideghártya körülírt, átmeneti eltérései
Az átmeneti látásváltozások közül talán a legkevésbé gyakori a reta éleslátás helyéhez közel elhelyezkedő, átmeneti folyadéktartalom-megnövekedés. A reta ödémájával járó betegségek száma igen nagy, jelentőségük pedig hatalmas a látást megtartása tektetében. Ám az ilyen állapotok döntő többsége nem múló látászavart, hanem folyamatosan rosszabbodó látáskárosodást eredményez. Időnként azonban előfordul olyan átmeneti ideghártyaréteg szétválás, mely néhány hét vagy hónap alatt spontán rendeződhet, ám egyértelmű látásromlást okoz fennállásának idejében. Az ilyen átmeneti állapotok közül talán a viszonylag fiatalabb, amúgy egészséges férfiak stressz függő retabetegsége emelendő ki.
Az állapot típusosan a tartós stressz, szorongás következtében a szervezetben megnövekvő szteroid hormonok hatására alakul ki, mivel ezek a retában a folyadék kiáramlását fokozzák. A beteg az éleslátás helye területén vagy annak közvetlen környezetében homályos foltot lát, és emiatt orvoshoz fordul. A kezelés ilyen esetben nem egyszerű. A legfontosabb elem a tartós stresszhatás kiküszöbölése, ami azonban pontosan az ilyen, stresszre hajlamos, túlfeszített életmódot élő személyeken nem egyszerű. Az esetek egy részében idővel az állapot spontán rendeződik, és lényegében meggyógyul. Azt azonban, hogy erről a betegségről vagy más, az éleslátás helyén, illetve környékén kialakuló veszélyes reta elváltozásról van-e szó, csak részletes, optikai koherencia tomográfián és optikai koherencia tomográfia angiográfián alapuló időigényes, pupillatágítással végzett szemorvos vizsgálat dönti el.
Olvasta már?
Kövesse az Magyarnews cikkeit a Google Hírekben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitteren is!
Valóban igaz, hogy a félhomályban olvasás károsítja a szemet?
Mi a Tünetkereső? Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segít beazonosítani a problémáját!