Bár a felálláskor jelentkező szédülés általában ártatlan, kényelmetlen érzés, van, amikor az egy betegség tünete is lehet. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos azokra az okokra hívta fel a figyelmet, amelyek miatt fontos lehet a kivizsgálás.
Mit jelent az ortosztatikus hipotónia?
Alacsony vérnyomás lép fel akkor, amikor a vérnyomás 120 / 80 Hgmm alatt van. Amikor egy ember hirtelen feláll, a gravitáció miatt a vér a lábak irányába folyik, ezért a test erősen dolgozni kezd, hogy felfelé tolja a vért, hogy az agyba megfelelő mennyiségű oxigén juthasson. Ha azonban a test erőfeszítése nem elég hatékony, a vérnyomás le fog esni, ami szédüléssel, elhomályosult látással, esetleg ájulással járhat. Ez nem ugyanaz, mint a kórosan alacsony vérnyomás (pl. 90/60), hiszen emellett már gyakran jelentkezik szédülés, hányinger, hidegrázás, koncentrációs nehézség, elmosódó látás, nem csak testhelyzetváltozáskor.
A helyzetváltozásra bekövetkező hipotónia egyik lehetséges oka a baroreflex (a vérnyomást szabályozó mechanizmus) érzékenységének csökkenése. A testhelyzettől függő vérnyomásesés gyakoribb az idősebbeknél, mivel a test reakcióideje, adaptációs képessége egyre hosszabbra nyúlik az idősödéssel.
Ártatlan és kivizsgálandó okok
Olyan nyilvánvaló és könnyen kezelhető ok is okozhat felálláskor bekövetkező szédülést, megtántorodást, mint a kevés folyadék fogyasztása, vagy a hányás, hasmenés, vízhajtók miatt kialakuló dehidratáció. A vérveszteség, a vérszegénység is csökkenti a vérnyomást és így növeli az ortosztatikus hipotónia valószínűségét.
Sztancsik doktornő arra figyelmeztet, hogy egyes gyógyszerek is kiválthatnak ilyen tünetet, különösen az antidepresszánsok és a béta-blokkolók, ahogyan kockázati tényező lehet a várandósság is. Az is előfordulhat, hogy komolyabb betegség rejtőzik az ártatlannak tűnő jelenség mögött, mint például Parkinson-kór, szívritmuszavar vagy szívelégtelenség. Aki többször is szembesül ezzel a problémával, kivizsgáltatása nem csak azért fontos, mert az esés, ájulás veszélye egy idősebb vagy sérülékenyebb embernél nagyobb, hanem azért is, mert akár betegség is állhat a háttérben.
Életmódbeli változtatás is segíthet
Ha valaki ilyen panasszal érkezik kivizsgálásra, nyilvánvalóan végigtekintünk a kórtörténetén és a leletein, van-e olyan betegség vagy gyógyszer, ami indokolja az alacsony vérnyomást, alacsony vörösvérsejt számot, esetleg az alacsony vércukorszintet – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta, sportorvos.
Ha felmerül a szívritmuszavar gyanúja, szükség lehet EKG-, Holter EKG- vagy terheléses EKG-vizsgálatra, illetve szívultrahang vizsgálatra is. Amennyiben szervi okra derül fény, azt mindenképpen kezelni kell. Az is előfordulhat, hogy komolyabb esetben gyógyszeresen kell emelni a vérnyomást, de amennyiben nincs kezelendő probléma, fel kell hívni a páciens figyelmét a rosszullétet megelőző intézkedésekre, mint például a folyadékpótlás, a melegben történő erős fizikai aktivitás kerülése, a kissé megemelt sóbevitel, a hirtelen felállás kerülése, és esetleg a kompressziós zokni viselése, ami javítja a keringést és megakadályozza a lábakban a folyadék felhalmozódást.
Olvassa el a Google Hírek, a Facebook, az Instagram vagy a Twitter cikkeit is!